A pénzügyek színpadán

Mélyebben érdekel a téma? Olvasd el a definíciókat!

Kereskedelmi és nemzeti bank

Egy ország bankjainak és azok tevékenységének összességét bankrendszernek nevezzük, melynek irányítója és központi szereplője a jegybank vagy más néven; a nemzeti bank. A bankrendszerek felépítése nem egyforma, a két alapformát tekintve megkülönböztetünk egyszintű és kétszintű bankrendszert. A különbség lényege, hogy amíg az egyszintű bankrendszerben a központi bank közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodó alanyokkal, tehát vezeti számláikat és hitelt folyósít számukra, addig a kétszintű bankrendszerben a központi bank az ügyfelekkel közvetve, a kereskedelmi bankokon keresztül áll kapcsolatban. A bankrendszer második szintjén álló bankok foglalkoznak közvetlenül a gazdaság szereplőinek kiszolgálásával, ezért nevezzük őket kereskedelmi bankoknak. A második világháborút követően Magyarországon is egyszintű bankrendszer működött 1947 decembere és 1987 januárja között, ami azonban nem azt jelentette, hogy csak egyetlen bank, a jegybank, más néven központi bank (Magyar Nemzeti Bank) működött volna. A lakosság pénzügyeit az Országos Takarékpénztár (OTP), a külkereskedelmi forgalmat a Külkereskedelmi Bank, a beruházási hiteleket az Állami Fejlesztési Bank bonyolította le az MNB ellenőrzése, felügyelete mellett. A kétszintű bankrendszer 1987-es visszaállítását követően a központi bank kizárólag a kereskedelmi bankokkal állhat kapcsolatban, a vállalatok és a lakosság számára kereskedelmi banki tevékenységet nem folytathat. Kétszintű  bankrendszer  működött korábban a fejlett piacgazdaságokban, és működik ma is a világ legtöbb országában, így Magyarországon is. Az első szinten tehát a jegybank vagy más néven központi bank áll, a második szinten pedig a kereskedelmi bankok helyezkednek el. Míg a kereskedelmi bankok profitorientált pénzügyi intézmények, addig a jegybank nem nyereség orientált (non-profit) működését más szempontok vezérlik (pénzmennyiség szabályozása, árstabilitás megőrzése, bankjegykibocsájtás stb.).

Biztonság, biztosíték/garancia, könnyű elérhetőség (hozzáférhetőség)

Mitől biztonságos egy bank? Ezt a kérdést sokszor feltesszük magunknak a kérdést, de nem biztos, hogy tudjuk rá a választ. A kereskedelmi bankok üzleti vállalkozások amelyekkel szemben az ügyfélnek alapvetően 3 igénye merül fel, függetlenül a befektetések típusától. Ez a 3 kritérium; a biztonság, a likviditás és a jövedelmezőség. A bank azonban sajátos vállalkozás, hiszen túlnyomó részt mások pénzével gazdálkodik, ezért a bank működésének legfontosabb feltétele az ügyfelek bizalma azzal kapcsolatban, hogy pénzük jó kezekben, azaz biztonságban van. Ezt azt jelenti, hogy a banknak minden körülmények közt képesnek kell lennie arra, hogy szerződéses kötelezettségeinek lejáratakor (pl. egy lekötött betét lejárata esetén) vagy a betétesek felhívásra ki tudja fizetni a nála elhelyezett pénzt. Azaz a banknak fizetőképesnek kell maradnia, tehát rendelkeznie kell a megfelelő likvid tőkével, hogy az ügyfelek azonnal igényeit ki tudja elégíteni. Amennyiben az ügyfelek bizalma megrendül egy bankban, a bank rövid időn belül tönkremegy. A bankok másik fontos tevékenységi köre a garanciavállalás, amellyel a bank az ügyfél igényei szerint igyekszik minimálisra csökkenteni a kockázatot. A garancia a bank önálló kötelezettségvállalása, melyben arra kötelezi magát, hogy a garanciában közölt feltételek szerint a kedvezményezett első írásbeli felszólítására az alapügyletre való tekintet nélkül azonnal fizetést teljesít. Ezek mellett a biztonság és az elérhetőség másik oldala a bank által üzemeltetett fiók és ATM hálózat, amely szintén a gyors ügyintézést segíti elő valamint a bankbiztonság, amely azt szavatolja, hogy az ügyfelek pénze illetéktelenekkel szemben maximális biztonságban van. Pont olyanban, amilyennel az otthon tartott pénz nem biztos, hogy rendelkezik…

Pénzügyek intézése, pénzkezelés

A bankok napi tevékenységét a szakirodalom banküzemnek hívja. Az üzemi tevékenység során a bankoknak három fő célt kell szem előtt tartaniuk. A jövedelmezőség elvét, azaz, hogy nyereségesen gazdálkodjon és tulajdonosainak osztalékot fizessen. A likviditás elvét, azaz a bank esetében a betétesek követelésére pénzüket vissza tudja szolgáltatni, fizetőképes legyen. A likviditást rövid és hosszútávon is szokták értelmezni. A rövid távú likviditás azt jelenti, hogy a banknak elegendő jegybankpénze van ahhoz, hogy betétesei és hitelfelvevői pénzigényét az adott pillanatban kielégíthesse. Ehhez megfelelő nagyságú likvid eszközzel kell rendelkeznie. A hosszú távú likviditás azt jelenti, hogy a bank követeléseinek értéke meghaladja a bank kötelezettségeinek értékét, azaz a banknak pozitív saját tőkéje. Végezetül a biztonság elvét kell betartania, ami azt jelenti, hogy a tevékenysége kockázatát alacsony szinten tartja. A magas idegen forrás arány miatt már az eszközök értékének kismértékű csökkenése is veszélyezteti a betétesek pénzét.

Hitelezés

A hitelezés a betétképzés mellett a második legfontosabb banki tevékenység. A hitelezés során a bank tőkét helyez ki meghatározott időre, meghatározott feltételek mellett (pl. jelzálogot kér az ügyféltől biztosítékként) valamint a kihelyezett összegre kamatot számít fel. A hitel a gazdaság működésének legfontosabb eleme, hiszen felpörgeti azt, tőkét pumpál az esetleg saját forrással nem rendelkező szektorokba vagy akár a lakossági szférába.

Bankok és bankrendszer kialakulása

Ahogy elterjedtek a fémpénzek, egy új szakma jelent meg Babilonban, az ókori Görögországban, a Római Birodalomban és később az egész térségben. Ők voltak, akik a kereskedők pénzeit váltották át jutalék fejében, hogy megkönnyítsék a távoli országok közt a pénzmozgást. Később a pénzváltók pénzváltóüzleteket nyitottak, ahol elfogadtak pénzt is megőrzésre, sőt kamat ellenében már hiteleket nyújtottak. Minden nevesebb pénzváltónak volt pénzváltó ismerőse a birodalom más területén, akik kölcsönösen hitelt nyújtottak egymásnak. A pénzváltó ügyfele egy írásos kifizetési megbízást kapott, amit ma hitellevélnek neveznénk, és ezt egy másik városban működő pénzváltónak kellett teljesítenie. Így jött létre a legelső készpénz nélküli fizetési forgalom az ókori Római Birodalomban. Elmondható, hogy ez már kezdetleges bankrendszer volt, ami a birodalom gazdasági vérkeringését is meghatározta. A középkor hajnalára, a Római Birodalom felbomlásával és a nagy népvándorlások eredményeképp a pénzváltás volt az egyetlen pénzügyi tevékenység amely megőrizte fontosságát. A középkorban az olasz városállamokban a kereskedelem megélénkülésével együtt alakultak ki a mai modern bankrendszer alapjai. Genovában már a XII. században találkozunk a piacon pénzváltókkal, akik a pulton, padon (olaszul: banco) folytatták tevékenységüket. Később került be az olasz nyelvbe a banca kifejezés bank jelentéssel. A bankárok tevékenysége a letétüzletre, a hitelműveletekre és a fizetések lebonyolítására is kiterjedt. A bankok történetében a legjelentősebb eseménynek az Angol Nemzeti Bank (Bank of England) alapítását tartják. A bank megalapítása előtt a kereskedők felesleges pénzüket vagy a pénzverdében vagy aranyműveseknél helyezhették el. Az előbbi esetben a király által történő igénybevétel, az utóbbi esetben az aranyműves kölcsönző tevékenysége, illetve tönkremenetele veszélyeztette pénzük biztonságát. Az bankárok rájöttek arra, hogy nem minden ügyfél kéri egy időben betéte visszafizetését, így azok terhére, saját magukra szóló követelést bocsátottak ki, ebből fejlődött ki a bankjegy. A Bank of England 1694-ben alakult meg, s e minőségében pedig felhatalmazták bankjegyek kibocsátására és bankügyletek folytatására. Ettől az időtől számítjuk a modern jegybankok kifejlődését. A későbbiekben a bankrendszer fejlődésével kialakult az egy illetve kétszintű bankrendszer. Míg az előbbiben a jegybank közvetlen kapcsolatban áll a lakossággal ill. vállalati ügyfelekkel, addig a kétszintű bankrendszerben a nemzeti bankok nem végeznek kereskedelmi tevékenységet, ezt a kereskedelmi bankok folytatják, akik így közvetlen kapcsolatban vannak az ügyfelekkel. Magyarországon jelenleg kétszintű bankrendszer működik.

Banki szolgáltatások

A gazdaság fejlődésével és az ügyféligények változásával összhangban minden bank arra törekszik, hogy minél szélesebb szolgáltatás spektrummal tudja kiszolgálni a hozzá érkező igényeket. A banki szolgáltatások palettája tehát igen színes mégis vannak olyan alapvető elemei amelyek nélkül a bank nem lenne bank.

Bankszámla/bankbetét:

a legfontosabb banki szolgáltatás. Ügyfélként elhelyezhetjük pénzünket a bankban, melyre a bank kamatot fizet. A számláról szabadon vehetünk fel pénzt vagy helyezhetünk el rá újabb összegeket. Egyre elterjedtebb az internetes bankolás, amely tovább bővíti, egyszerűsíti a számlahasználatot. Immár nem kell befáradnunk a bankfiókba, hanem otthonról intézhetjük számlaműveleteinket (pl. átutalások, lekötések stb.). A bankszámlákon pedig nem csak forintban, hanem bármely devizanemben elhelyezhetjük pénzünket.

Bankkártya:

a legnépszerűbb készpénz-helyettesítő eszköz. Segítségével a nap teljes szakaszában, bármikor készpénzhez juthatunk vagy a bankautomata (ATM) segítségével feltölthetjük pl. mobilegyenlegünket vagy rendezhetjük közüzemi számláinkat. A hagyományos bankkártya használata minden esetben pin-kódot igényel, azonban a legújabb Pay-Pass rendszerű kártyáknál elég ha a kártyát a megfelelő, a Pay-Pass kártya elfogadására alkalmas konzolhoz érintjük és 5000 forintos értékhatárig, pin-kód megadása nélkül fizethetünk.

Banki lekötések:

a számlánkon lévő teljes összeget vagy annak egy részét magasabb kamatért cserébe, a bank által meghatározott időtartamra leköthetjük. Ezért cserébe a bank magasabb kamatot kínál nekünk, ugyanakkor a lekötés időtartama alatt használja pénzünket (pl. befekteti, kihelyezi hitel formájában stb.)

Pénzváltás:

a legelső, klasszikus pénzügyi tevékenység napjainkban is tovább él, így nemzeti fizetőeszközünket a banknál különböző külföldi valutákra/devizákra válthatjuk át.

Hitelezés:

a bank meghatározott időre, meghatározott kamatért cserében pénzt helyez ki a gazdaság szereplőihez vagy épp a lakossághoz.

Befektetések:

a bank, a számlával kapcsolatos lekötések mellett számos más lehetőséget biztosít pénzünk gyarapítására. A bankon keresztül befektethetjük pénzünket a tőzsdén, elhelyezhetjük megtakarításainkat befektetési alapokban vagy akár köthetünk biztosítást is egyéb vagyontárgyainkra.  

Gazdasági mozgatórugó

A bank egy ország gazdaságának egyik legfontosabb résztvevője. Egyrészt betét gyűjt, amelyre kamatot fizet, majd a pénzt befekteti pl. az ingatlan vagy értékpapírpiacon. E mellett bankok hitelezi tevékenységet is folytatnak, magyarán pénzt pumpálnak az ország gazdaságába, a gazdaság szereplői a tőkét a piaci célok elérésére fordítják, azaz fejlesztik vállalkozásaikat, új munkaerőt tudnak alkalmazni versenyképesek maradnak stb. De a hitelezés a lakosság számára is fontos, hiszen ennek hiányában nem vagy csak irreálisan hosszú idő elteltével juthatnánk hozzá olyan vagyontárgyakhoz, mint pl. egy saját lakás vagy egy gépjármű. Tehát a bank a piacgazdaság motorja, amely nélkül a gazdaság megszűnik működni.

Címkék: Bank