Gazdálkodj okosan!

Ha bővebben érdekel a családi kassza és családi gazdálkodás témája, összegyűjtöttünk Neked pár fontos definíciót:

Bevétel-kiadás

Egy háztartás esetében bevételnek számíthat a munkavégéhez kapcsolódó jövedelmek (bér, nyugdíj, táppénz, jutalom stb.); tulajdonból, vagyonból származó jövedelmek (bérleti díj, kamat, profit stb.); szociális juttatások (családi pótlék, szociális segély stb.); rendkívüli bevételek (nyeremény, örökség, ajándék stb.) Egy háztartás bevételeinek döntő része általában a munkából származó jövedelem. Ez azt jelenti, hogy a lakosság jelentős része alkalmazottként, a munkapiacon munkavégző képességét „értékesítve” keresi meg jövedelmének meghatározó részét. Általában vagy a ledolgozott idővel, vagy a teljesítménnyel arányosan, illetve a kettő valamilyen kombinációja révén jutnak munkabérhez. A háztartások kiadásait alapvetően a szükségleteik befolyásolják, azokat a termékeket szeretnék megvásárolni, azokat a szolgáltatásokat szeretnék igénybe venni, melyekre szükségük van. Természetesen az, hogy egy adott háztartásnak, egyénnek mire van éppen „szüksége”, nagyon különböző lehet. Ráadásul ezek az igények térben és időben eltérőek és állandóan változnak.

Megtakarítási lehetőségek, takarékosság

Akár magánszemélyről, akár családról van szó, mérlegelni kell a bevételeket és kiadásokat. Amennyiben szeretnénk megtakarítani, fel kell mérnünk, hogy hol tudjuk mérsékelni a kiadásainkat és abból takarékoskodni, félretenni. Manapság rengeteg megtakarítási lehetőséget nyújtanak a különböző kereskedelmi bankok. Azonban az emberek átlagosan csak 3-4 pénzügyi terméket ismernek. Érdemes tájékozódni, hogy milyen lehetőségünk van. Fontos azt is figyelembe venni, hogy van-e valamilyen célunk a megtakarítással, vagy csak biztonsági tartalék. Ezen kívül, hogy tudjuk-e nélkülözni rövidebb, esetleg hosszabb időre vagy szükséges, hogy likvid legyen. Ezen pontokat átgondolva választhatunk a számunkra legmegfelelőbbet. Pl. LTP, takarékszámla, kötvények, értékpapírok, befektetési jegyek stb.

Elsődleges kiadások

A háztartások kiadásait alapvetően a szükségleteik befolyásolják, azokat a termékeket szeretnék megvásárolni, azokat a szolgáltatásokat szeretnék igénybe venni, melyekre szükségük van. Azonban elsődleges kiadásként említhetjük az élelmezést, lakásfenntartást, rezsit, ruházkodást, egészségügyet- tisztálkodást, közlekedést, kommunikációt, oktatást-művelődést.

Háztartási napló

Pénzügyi tudatosságunk első lépése, hogy pontosan tisztában legyünk azzal, mennyi a rendszeres bevételünk, és a kiadásunk. Ehhez viszont nélkülözhetetlen, hogy valamilyen formában erről nyilvántartást vezessünk. A háztartási napló segít abban, hogy átlássuk bevételeinket, kiadásainkat, megtakarításainkat. Manapság rengeteg sablon segít minket, amelyeket a netről letölthetünk. De lehet hagyományos toll papír alapú naplót is vezetni. Valamint, ha okos telefon használók vagyunk, akkor kifejezetten erre kifejlesztett alkalmazásokat is segítségül hívhatunk, mint pl. a koin. Arra a kérdésre a válasz pedig, hogy milyen gyakran kell vezetni, személyfüggő. Lehet minden egyes tétel után, de naponta, hetente sőt havonta is. Ez attól függ, hogy ki hogyan látja át a pénzügyeit.

 Zsebpénz

A zsebpénz kérdése nagyon vitatott kérdéskör, mert több mindentől függ, hogy kinek melyik a legmegfelelőbb módszer. A diákok pénzügyi tudatosságara nevelésben fontos szerepet játszik a következetesség. Több módszert is ki lehet próbálnia a szülőnek, hiszen nem mindenkinél ugyanaz válik be. Ez személyiség függő. Egyes diákoknál akár az lehet a jó megoldás, ha pl. a szülő a házimunka elvégzéséhez köti a zsebpénz adását, és csakis akkor adja oda a pénzt, ha a gyermeke valóban elvégezte a feladatot. Míg másoknál az hat ösztönzőleg, hogyha valamit nem teljesít a gyerekek, akkor az, pénz levonással jár. Próbálkozhatnak a szülők azzal a módszerrel is, hogy közösen megállapítanak egy havi zsebpénzt, amit odaadnak a gyereknek és csak azzal gazdálkodhat. Ezzel megtanulhatja a diák, hogy mit jelent, hogy csak adott kerete van, mintha fizetést kapna. Így akár nagyobb az esély arra, hogy minél hamarabb elérik a pénzügyi autonómiát. A zsebpénz összegét is nehéz lenne megmondani, hogy mennyi a megfelelő, mert függ a család anyagi helyzetétől, a szükségletek mértékétől stb. Érdekes azonban, hogy a diákok egyre kevésbé ismerik a zsebpénz fogalmát és szinte természetesnek veszik, hogyha kérnek, akkor kapnak pénzt. Azonban nincsenek tisztában azzal, hogy a szülőnek mennyi a bevétele és ehhez képest a kiadása.

Családi minta, avagy mire neveljük a fiatalokat?

Mindenképpen fontos lehet, hogy a korának megfelelően legyen tisztába a diák az otthoni pénzügyi helyzettel, azaz, hogy milyen bevételei és ehhez képest kiadásai vannak a családnak. Ezáltal önmaga is jobban fel tudja mérni, hogy önmaga is mennyit költekezhet, esetleg szükséges lenne-e diák munkát vállalnia, amennyiben elérte a megfelelő kort. Fontos lehet azért is, mert ha önmaga kilép a nagybetűs életbe, akkor már tisztába lesz azzal, hogy milyen kötelességei vannak. Nem árt pénzügyekről szóló weboldalt, újságot könyvet olvasgatni. Nem árt, ha nemcsak a pozitív dolgokról értesül a gyerek, hanem akár negatívabb dolgokról is, amelyből önmaga is tanulhat.

Gazdasági szocializáció

Mindenkiben élnek hiedelmek, előítéletek, feltételezések mindennel, így a pénzzel kapcsolatban is. Ehhez először elsősorban a családból, a szűkebb környezetünkből, a számunkra fontos személyektől kapunk mintákat, ezek mellett az oktatási intézményekből, a médiából, a társadalomból, a minket körülvevő tágabb világból is érkeznek információk. A szocializáció – „belenövés”, beilleszkedés, beletanulás a társadalomba. Ennek a folyamatnak része a gazdasági szocializáció, ami a gazdasági fogalmak és eszközök használatának elsajátítását jelenti elsősorban otthonról hozott „minták” alapján. A gazdasági fogalmak és jelenségek megértése az életkorral fejlődik, a fejlődés iránya a szociális helyzettől, a családon belüli szemlélettől is függ. Nagyon fontos, hogy tudatosuljon Benned, hogy Te mit láttál ezen a téren a szüleidtől, s mindebből mit szeretnél „továbbvinni”, s mitől szeretnél megszabadulni, mert úgy érzed, hogy nem szolgálja a jövődet.

Információ-megosztás a családban

Jellemző, hogy a felgyorsult társadalmunkban kevesebb idő jut a családi megbeszélésekre. A szülők folyamatosan dolgoznak, hogy eltartsák a családjukat, és mire hazaérnek, már elfáradva végzik el az otthoni szükséges házimunkát és beesnek az ágyba. A szülő-gyerek között kevesebb az interakció, azonban a média és az internet világa rengeteg információt nyújt a gyerekeknek, a probléma csak ott kezdődik, hogy nem képesek megszűrni az információt. Nagyon sokat segítene a gyerekeknek, ha a szülők beavatnák őket a pénzügyekbe, saját tapasztalataikba, mert ebből tanulhatnak csak igazán.

Tabu vagy nem tabu a pénz?

Ne turkáljunk egymás zsebében! – hangzik az ismert mondás. S valóban, Magyarországon a pénz ritkán téma a magánszférában. A szülők nem beszélnek az anyagiakról a gyermekeik előtt, akik még közel a nagykorúsághoz sem tudják, vajon mennyi pénzből gazdálkodik a család. Ezért talán az sem véletlen, hogy a gyereke többsége azt sem tudja pontosan, hogy ő mennyibe kerül havonta a szüleinek… Ám sokszor a gyerekek erre vonatkozó kérdéseit is a „nem a te dolgod” kezdetű mondattal hárítják el. De nem téma a pénz a barátok közt sem és indiszkrét kérdésnek számít, ha egy munkahelyen megkérdezzük egy kollégától, hogy mennyi a havi járandósága. Bár a pénzzel kapcsolatban nem jelenthető ki, hogy tabu témának számít, az azonban elmondható róla, hogy a rengeteg hozzá tapadó negatív érzelem és az ismerethiányból adódó félelem miatt nem szívesen beszélünk róla.

 A család befektetései

A különböző felmérések (köztük az OTP Bank Öngondoskodási index) egyértelműen azt mutatják, hogy a magyar háztartások túlnyomó többsége gyakorlatilag semmilyen hosszú távú befektetéssel nem rendelkezik. Ennek számos oka van; egyrészt nem áll rendelkezésre befektethető tőke, másrészt a pénzkezeléssel kapcsolatos negatív tapasztalatok valamint a pénzügyi szolgáltatások iránti bizalmatlanság, ismerethiány miatt kevesen mernek befektetni. További fő okként a kiszámíthatatlan, gyorsan változó gazdasági környezetet jelölték meg, mint a befektetési hajlandóság egyik legerősebb gátját. A fentiek ellenére a korábbiakhoz évekhez képest javuló tendencia is tapasztalható elsősorban a fiatal 25-40 év közti családosok körében, ahol egyre többen látják át, hogy családi szinten szükség van befektetésekre. A túlnyomó többség még mindig a lekötött bankbetétet használja hosszú távú megtakarításokra, de egyre többen vannak akik a különböző biztosítási konstrukciók közül válogatnak, így szavatolva családjuk anyagi helyzetét vész esetére. Kiemelten fontos szempont a családi befektetéseknél a gyermekek iskoláztatására szánt megtakarítás, akár úgy is, hogy a gyermek külföldön tanulna tovább. Sok család továbbra is elsőszámú vagyontárgyának a saját ingatlanát tartja, melyet sokan befektetésként kezelnek. Az ingatlanokkal kapcsolatban elmondható, hogy nagyon népszerűek a lakástakarékpénztári megtakarítások melyeket lakásvásárlás mellett ingatlanok felújítására is felhasználhatnak. A fentieket áttekintve világosan látszik, hogy azon családok, akik tudnak és akarnak is befektetni inkább kockázatkerülőek. Nem véletlen, hogy azok száma, akik tőzsdén gyarapítanák a családi vagyont, igen alacsony.

Munka- és költségmegosztás

Egy családban, akárcsak egy munkahelyen, tisztázni kell, hogy kinek mi a szerepe és, hogyan képes a család működését elősegíteni. Ebből a szempontból a diákok is „munkavállalók”, hiszen ők a tanulással „termelnek hasznot” a családnak és a szüleik gondoskodását –szerencsés esetben- jó osztályzatokkal fizetik meg. Ugyanakkor tisztában kell lenniük azzal, hogy a család pénzügyileg is egy gazdálkodó „szervezet” amelynek vannak prioritásai és vannak lehetőségei, amelyeket jó gazdálkodás eredményeképpen ki tud használni. Ezek mellé a prioritások mellé kell elhelyeznünk személyes költségigényeinket, amelyeket, ha van rá mód ki tudunk elégíteni. Természetesen mindezt úgy, hogy az családunk anyagi terheit ne növelje túlzottan.

Címkék: Pénz